A magyar posta történetének rövid áttekintése

Manapság alig esik szó arról, hogy a Magyar Posta honnan is indult el pontosan, és hová tart napjainkban. Valószínűleg ha valakit megkérdezünk, hogy szerinte mikor alakult, válaszul azt fogjuk kapni, hogy „nagyon régen”. Nos, ez valóban így van, és most engedd meg, hogy betekintsünk a történelmébe röviden, egészen az államalapítástól.

Államalapítástól 1848-ig

Ebben az időben még nem volt kimondva, hogy létezik a magyar posta, azonban a királyok üzeneteit és az államügyekkel összefüggő híreket valakinek el kellett juttatnia a címzettnek. Ekkoriban még az udvari futárok, a lovas hírnökök segítették az üzenetek áramlását.

Azonban ahogyan kialakultak a levélvivő tevékenységek, úgy fokozatosan alakultak ki a személy-, csomag-, és pénzszállítások is. Mátyás király már 1464-ben fontosabb útvonalakon kocsiposta-hálózatot állítatott fel csomag, illetve személyszállításra.

1526 után, amikor az ország három részre szakadt, a Habsburg birodalom alatt lévő területeken a főpostamester, Taxis Mátyás szervezett új, központosított postahálózatot. Bár a nyelv ekkor német volt, mégis mondhatjuk azt, hogy ez a mai magyar posta alapja. Ugyanekkor Erdély területén is jól működött a fejedelmi postahálózat. 1634-ben az erdélyi országgyűlés törvénybe iktatta a levéltitok védelmét.

Rákóczi Ferenc fejedelem a kurucok ellenőrzése alatt álló országrészen jól szervezett postahálózatot hozott létre, amit hadi és igazgatási célokra szolgált, személy és levélszállítást is végzett, és magáncélokra is igénybe vehető volt. Azonban a Rákóczi-szabadságharc bukása után a Hasburg birodalom (egész Magyarország területén) postahálózatot épített ki. A levélszállítást ekkor állami monopóliummá nyílvánították. 1752-ben már fő postautak voltak, ahol menetrend szerint közlekedtek a postakocsi-járatok.

honfoglalas_ff

Lovas hírvivő

Szabadságharctól a kiegyezésig (1848-1876)

1848-ban a független magyar kormány felállította a magyar állami postát. Klauzál Gábor elrendelte a magyar nyelvű címertáblák, pecsétnyomók és a magyar nemzeti színek használatát. Nem sokkal később postabélyeget is terveztek, ám a szabadságharc bukása miatt nem került sor a kiadására.

A bukás után a posta ismét osztrák kézre került, így a nyelve ismét a német lett, azonban ebben az időben jelentősen fejlődött. A leveleket 1855-től már házhoz is szállították a nagyobb városokban, bevezették a nyilvános távírószolgálatot és 1864-ben a vasúti mozgópostát is.

posta_kurt_1800_ff

Postakürt

 

A kiegyezéstől a századfordulóig (1867-1900)

1867-ben a magyar postaszervezetnek sikerült kiválnia az osztrák postából, és Magyar Királyi Posta néven önálló nemzeti közintézmény lett.  Ekkoriban az ipar, a kereskedelem és a technika fejlődése fellendítette a magyar posta fejlődését. Mint az nagyon sokan tudjuk, 1881-ben Puskás Tivadar és testvére, magán vállalkozásban megnyitotta Budapesten az első magyar telefonközpontot. 1893-ban a telefonhírmondó jelent meg, ami ezekben az években hatalmas techinkai áttörés volt.

1887-ben egyesítették a postát és a távírdát, 1888-ban pedig államosították a postát és a telefonszolgáltatást.

m_kiralyi_posta_ff

A Magyar Királyi Posta címere

m_kiraly_posta_es_tavirda_furge

A Magyar Királyi Posta és Távírda Hivatal címere

A huszadik század első felében és a szocializmus évtizedei alatt (1900-1989)

Ekkoriban már nem csak a városokban, hanem a falvakban és a tanyákon is volt postai ellátás, ám nem postások, hanem tanítók, papok, falusi intézők mellékállásként végezték el a feladatot. A Trianoni békeszerződés után a postahelyek 60%-a és öt postaigazgatóság a szomszédos országokhoz kerültek.

1920 és 30 között inkább a telefonhálózat és a rádiózás fejlődésére koncentráltak. 1925-ben már a rádióadó megkezdte a rendszeres műsorszórást. 1948-ban pedig a lakihegyi rádióadó már sugározta a Kossuth Rádió műsorát az ország egész területén.

1950-ben a Magyar Posta az államtól kizárólagos jogot kapott a hírlapterjeszésre. 1957-ben pedig már elkezdődött a televízió és az ultrarövid hullámú rádióműsor sugárzás. Ebben az időben még mindig a vasút játszotta a legnagyobb szerepet a levelek és csomagok szállításában, de már autóbuszok is szállították a postaanyagokat. 1960-as években pedig a bérházakba csoportos levélszerkényeket szereltek fel.

1973-ban bevezette a Magyar Posta az irányítószámokat, 1978-ban pedig már gépek dolgozták fel a leveleket.

postalada-ff

Postaláda

Modernizáció és megújulás (1990-es évektől napjainkig)

1990 január 1-jén a posta külön vált a távközléstől és a műsorszórástól. 1993-ban pedig részvénytársasággá alakult. Korszerűsítette arculatát, irányító szervezetét, szolgáltatásait, technológiáit. Modern postai járműparkok fejlődtek. 1993-tól a kistelepüléseken vállalkozási formában ismét megjelentek a postaügynökségek.

2000-ben már korszerű levélfeldolgozó központ épült, az informatikai berendezések is fejlődtek ezzel együtt. A hírlap terjesztéssel már nem a posta foglalkozik. Kiszélesedtek a banki és biztosítási szolgáltatások kínálata. Korszerűsödtek a logisztikai szolgáltatások.

2004 óta közel ezer kistelepülésen mobil posta biztosítja az ellátást. 2007-ben beindult a Postapartner Program: helyi vállalkozók veszik át több mint ezer kisposta üzemeltetését (2007-2010). A városi nagy posták nyitott pultossá alakulnak, és korszerű ügyfélhívó rendszert kapnak.

magyar-psota-ff

a Magyar Posta napjainkban

Azonban tény, hogy még ma is hatalmas nagy sorok kígyóznak nap mint nap a posták előtt, így ha már unod a sok sorbanállást, válaszd a Fürgefutár.hu-t, ugyanis partnereink futárai háztól házig szállítják a csomagokat! 🙂